Így történt hogy elfogadtam a késztetés meglétét mint életem eszenciáját és magamhoz öleltem újra, most már sokkal tudatosabban olvadva fel benne. Magamhoz öleltem a késztetést hogy (újra) útra keljek, vele együtt azt a megfoghatatlan érzést hogy ez az Út már előző életeimben elkezdődött és mindaddig tart amíg az anyagi univerzum feltételekhez kötött világait járom.
3. oldal / 3
